A Széchenyi 2020 program keretében, a Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Iroda gondozásában valósult meg a KÖFOP-2.3.4-VEKOP-15-2016-00002 azonosítószámú „Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése II.” elnevezésű kiemelt projekt. A projekt célja, hogy alkalmazott kutatásaival hozzájáruljon a helyi közigazgatás működési rendszerének fejlesztéséhez, valamint a hatékony és szolgáltató önkormányzati szemlélet kialakulásához.
Magyarország 2015-ben fogadta el a 2014-2020. közötti időszakra szóló - a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) stratégiai környezetét meghatározó - Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégiáját, amelynek fő céljaként a szolgáltató állam megteremtése került meghatározásra. A stratégia rögzítette, hogy e cél eléréséhez szükséges a helyi önkormányzatok felkészültségének és szolgáltató szemléletének fejlesztése
Az európai uniós források társfinanszírozásával megvalósuló, önkormányzati tématerületet érintő szakpolitikai kérdések megválaszolására Magyarország Kormánya három projekt elindítását támogatta a KÖFOP keretén belül, a szakmai megvalósítói feladatokat az Önkormányzati Államtitkárság Önkormányzati Helyettes Államtitkárság Önkormányzati Koordinációs Irodája látta el.
A három projekt a köz- és önkormányzati szférát érintő három alapvető kérdésre ad választ:
Az ÖFFK II. projekt keretében három kutatási tématerület került meghatározásra.
A Kutatás III. (Önkormányzatok információfeldolgozási képességeit, szükségleteit és a továbblépés lehetőségeit meghatározó, feltáró kutatás) fókuszában az önkormányzati tudásmenedzsment ösztönzése, a tudáskoncentrációt és tudásmegosztást segítő informatikai háttértámogatás fejlesztése állt.
Az ÖFFK II. projekt hatékony és eredményes megvalósítása, a különféle szinteken/területeken meglévő tudás beépítése, a társadalmi tőke magas fokú kihasználása, valamint a szakmai anyagok teljessége érdekében kutatási teamek és platformok kerültek kialakításra, melyek ülések és on-line konzultációk, Kutatási Platformok és Integrációs Platform ülések keretén belül végezték munkájukat. A Kutatási Platform széles körű szakmai grémiumként támogatta a kutatások szakmai koordinációját, szakmai irányítását, továbbá támogatást nyújtott a kutatások sikeres lebonyolításához, eredményeinek összefoglalásához, valamint ezek disszeminálásához is. A Platformok tagjai a központi közigazgatásból, a különböző érdekképviseletekből, a tudományos életből, illetve az önkormányzati körből kerültek felkérésre.
A projekt során számos terület szakértői is bevonásra kerültek a kutatások lebonyolításának fázisában, illetve az elkészült anyagok áttekintésénél. A szakértők mellett, mivel önkormányzati területeket érintő kutatásokról van szó, kiemelkedően fontos volt az önkormányzatok, érdekképviseletek bevonása a projekt különböző fázisaiban.
A projekt során a különböző rendezvények, interjúk, disszeminációs előadások által az összes magyarországi települést sikerült elérni valamilyen formában.
Az eltérő rendezvénytípusok lehetőséget adtak arra, hogy minden érintett fél szakmai tapasztalata, véleménye eljusson a projekt munkatársaihoz és ezáltal beépítésre kerüljün a kutatás anyagaiba. A lebonyolított rendezvénytípusok közé tartoztak a különböző témájú workshopok, konferenciák, megtartásra került 6 db regionális konferenciasorozat, különböző disszeminációs rendezvények, illetve 2 db nemzetközi konferencia, ahol a V4 országok szakértői is képviseltették magukat. Az első Nemzetközi Konferencia alkalmával az akadémiai közeg és az önkormányzati területen dolgozók közötti együttműködést, a tudástranszfert vitathatták meg a résztvevők, ennek okán a nemzetközi konferencia számos külföldi és hazai kutató számára kínált előadási lehetőséget, míg a második konferencia az önkormányzati gyakorlatokra fókuszált, célcsoportja az önkormányzatok, az önkormányzati szakterületen dolgozó szakemberek voltak.
A megvalósítás során fontos szerepet kapott a projektben összegyűjtött adatok, információk részletező elemzése. A kutatások tapasztalatai alapján elkészült dokumentumok hasznos információkkal szolgálnak az önkormányzatok számára. Ilyen eredménytermékek a Kutatási jelentések, az Ajánlások, a Módszertani kiadvány, az Útmutató, a Módszertani segédletek és az Összegző tanulmány. Ezek a dokumentumok mindenki számára nyilvánosan elérhetőek az Önkormányzati Koordinációs Iroda honlapján.
Az ÖFFK II. projekt eredménytermékeinek célja a tervezett stratégiai célkitűzések megvalósításán túl a feltárt jó gyakorlatok tudatos adaptálása, disszeminációja, valamint a tapasztalatok megosztása a helyi közigazgatásban
A szakmai rendezvényeken és az elkészült szakmai dokumentumokon túl, a projekt kiemelkedő eredménye a Szolgáltató Önkormányzati Díj-rendszer és Díj kialakítása. A Szolgáltató Önkormányzat Díj a 2018-ban módosított, a belügyminiszter által alapított és adományozott elismerésekről szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet kihirdetésével került megalapításra és első ízben 2019. júniusában került átadásra. A Díj kialakítása kapcsán a szolgáltató szemlélet volt a meghatározó. A Díjat olyan önkormányzatok nyerhetik el, akiknek alapcélja szolgálni és összefogni a település lakosságát, és mindazon érdekhordozókat, akik jelenlétükkel, működésükkel, szolgáltatásukkal hozzájárulnak a település fizikai, gazdasági, társadalmi, kulturális környezetének fenntartható fejlődéséhez.
Az ÖFFK II. projekt a kitűzött céljait teljesítette, a helyi önkormányzatok részére összeállított egy olyan dokumentumcsomagot, melyek a települések számára hasznosak és jól használhatóak. A projekt számos jó gyakorlatot azonosított települési szinteken, melyek megismerése segíti az önkormányzatok szemléletének formálását, illetve a korábbi együttműködési és információ kezelési technikákat.
A projekt időtartama: 2015. október 1. – 2019. december 31.
|