Kapcsolódó címkék

Az önerő kifizetés halasztásának lehetősége önkormányzati társulások esetében A 368/2011 (X. 31.) Kormányrendelet (Ávr.) 2013. június 30. napján közzétételre került módosítása (ld. 242/2013. (VI. 30.) kormányrendelet) egyes rendelkezései kapcsán a Közreműködő Szervezetek részéről értelmezési nehézségek léptek fel. Az egyik értelmezés szerint az önkormányzati társulások egyéb közszféra szervezetnek minősülnek, és ezért külön eljárásban kell egyedileg kérelmezniük a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottságnál (NFK) az önerő kifizetés halasztásának lehetőségét (attól függetlenül, hogy a projekt derogációval érintett-e). A másik értelmezés alapján derogációval érintett projekt esetén nem kell egyedileg kérelmezni az NFK-nál a halasztott önerő kifizetést, hiszen arra a jogszabály alapján az NFK külön döntése nélkül is lehetőség van. Az értelmezési problémák miatt a következő két kérdés merült fel: - az önkormányzati társulások az Ávr. rendelkezési körében önkormányzatnak, vagy pedig egyéb közszféra szervezetnek minősülnek-e? - az önkormányzati tárulások derogációval érintett beruházásaira szükséges-e külön kérelmezni az NFK-nál az önerő halasztott kifizetésének lehetőségét?

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium FPHÁT/15602/2013-NFM iktató számú, 2013. július 16-án kelt állásfoglalása alapján, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel egyeztetettek szerint az értelmezés során a következő szempontokat kell figyelembe venni. Az Ávr. 76. § (2) bekezdése szerint „[h]a a támogató a költségvetési támogatás feltételeként előírja, hogy a támogatás igénylőjének meghatározott nagyságrendű saját forrással kell rendelkeznie, nem tekinthető saját forrásnak az államháztartás központi alrendszeréből kapott más költségvetési támogatás, kivéve az EU Önerő alapból és a Kbt. alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezetnek a részben európai uniós forrásból finanszírozott projektek megvalósításához nyújtott önerő támogatást.” A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 6. § (1) bekezdése meghatározza az ajánlatkérők körét: „E törvény alkalmazásában ajánlatkérők: a) a minisztérium, a Miniszterelnökség, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; b) az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében, valamint több helyi önkormányzat, illetve a közös hivatalhoz tartozó települések központosított közbeszerzési rendszere keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács; (…)” Tekintettel arra, hogy a Kbt. szövegében a társulások és az önkormányzatok azonos bekezdésben kerülnek felsorolásra és a társulások esetében is önkormányzatok szerepelnek végső kedvezményezetti pozícióban, illetve hogy derogációs kötelezettség hatálya alá eső beruházásokat (ivóvíz, szennyvíz, hulladék) önkormányzatok nem csak egyedileg, hanem kifejezetten e projektek lebonyolítása érdekében létrehozott önkormányzati társulások formájában is megvalósítanak, nem tartjuk indokoltnak azt, hogy a tárulásokat kizárjuk ebből a körből. Értelmezésünk alapján az önkormányzati tárulások projektjeit (mind a jogi személyiségű, mind a nem jogi személyiségű tárulás esetén) ebben a tekintetben önkormányzati projekteknek kell tekinteni. Az önkormányzati társulásnak a jogszabályban nyújtott kedvezményből történő kizárása diszkriminatív helyzethez vezetne, valamint a jogalkotói szándékkal is ellenkezne. Ebből következően a társulásoknak – derogációs kötelezettséggel érintett projektjeik esetében – nem szükséges az NFKK egyedi döntését kezdeményeznie a halasztás igénybevételéhez.