"Fejlesztési kataszter összeállítása az eddig elvégzett önkormányzati fejlesztésekről" című tanulmány

A Belügyminisztérium által megvalósított „Önkormányzati fejlesztések Figyelemmel Kísérése” című ÁROP 1.1.20-2012-2012-0001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében megvalósuló „Fejlesztési kataszter összeállítása az eddig elvégzett fejlesztésekről” című tanulmány célja, hogy lehetővé tegye az Európai Uniós tagsággal összefüggésben vállalt kötelezettségek teljesítésére irányuló, elsősorban uniós forrásból megvalósuló önkormányzati fejlesztések egységes keretrendszerbe foglalását és nyomon követését. Egy hosszabb távú stratégiai cél a fejlesztési kataszter olyan irányú bővítése, amely az összes önkormányzati fejlesztés nyomon követhetőségét lehetővé teszi, különös tekintettel az önkormányzatok tervezett fejlesztéseinek a kataszterbe történő integrálására. A fejlesztési kataszter feladata, hogy a) visszamenőleges információt adjon a már megvalósult fejlesztésekről; b) aktuális információkat adjon a folyamatban levő fejlesztésekről; és c) a települési önkormányzatok által tervezett fejlesztésekről. Az adatgyűjtés szintje a település.

A fejlesztési kataszter kialakítását szolgáló keretrendszer célja, hogy a későbbiekben létrejöhessen egy olyan nyilvántartás, amely az önkormányzati fejlesztések legfontosabb pénzügyi és műszaki, és egyéb a projektmegvalósítással kapcsolatos adatait településszinten tartalmazza. A jelen feladat célja nem magának az adatbázisnak az összeállítása, hanem elvi megalapozása annak, hogy hogyan, milyen feltételekkel lehetne egy olyan katasztert, vagy adattárat kialakítani, ahol minden, az önkormányzati fejlesztésekkel kapcsolatos adatforrás integrálva van.

Amennyiben a „jó állam” az önkormányzati fejlesztéseket kívánja nyomon követni annak érdekében, hogy pénzügyileg racionális és társadalmi jóléti szempontból optimális döntést tudjon hozni, úgy elengedhetetlen, hogy számára jó fejlesztési adatbázis (kataszter), mint döntéstámogatási rendszer álljon rendelkezésére.

A fejlesztési kataszter képes lehet arra, hogy minél teljesebb képet adjon a település szintű önkormányzati fejlesztésekről, ennek érdekében igyekszik különböző adatbázisok releváns mutatóit integrálni. Fontos szempont, hogy az adatszolgáltató önkormányzatnak ne kelljen ugyanazt az információt, adatot többfelé szolgáltatnia. Így bizonyos adatokat nem feltétlenül szükséges a fejlesztési kataszterbe beépíteni, hanem elegendő, ha a fejlesztési kataszter felhasználójának közvetlen hozzáférése nyílik azokhoz az egyéb adatbázisokhoz, amelyek már tartalmazzák a szükséges információt.

Első lépésben a fejlesztési kataszter elsősorban a derogációs kötelezettségek teljesítésére (ivóvízellátással, szennyvízgazdálkodással kapcsolatos projektek) koncentrálna, de kibővítettük a hulladékgazdálkodással, az egyéb fejlesztések néhány területével, illetve a fejlesztési igények felmérésével is.